Nagyon csípem, mikor közeledik bármiféle kampány, mert a családban egyből engem kezdenek kérdezni, kire KELL szavazni. Annyira jó látni, hogy a már bőven nagykorú demokráciánk ilyen középkorúakat/időseket tart számon, a régi jó szokásokkal beidegződve.
A kopogtatócédulázás külön öröm, hallgatni a bosszúság és az idegesség hangjait, hogy
| 1. | minek jönnek már megint érte, mikor már odaadtam |
| 2. | egyik sem jobb a másiknál, nem adom oda |
| 3. | egyáltalán kinek érdemes odaadni |
Ez a fajta "tudatosság", amit a felnőtt választópolgárok nem csekély százalékánál sikerült felfedeznem, ijesztő és szégyenteljes. Egyrészt hangyányit se vetkőzték le a pettyhüdt szocializmus által irányított konformizáltságukat, másrészt azt érezni, fogalmuk sincs a demokrácia lényegéről vagy különbözőségéről a szocializmussal szemben.
