Szegedi Csanád úgy mellékesen értelmes fiatalembernek tűnhetik, elvégre joghallgató, annak meg presztizse van mifelénk. Nem a személyét firtatnám, de ha abból indulunk ki, az vagy, amit cselekszel, mégis vele lesz problémám.
Kisebb részt tenném szóvá abbéli elképzeléseit, hogy a székelyek autonómia-követeléseinek támogatásával egy uniós tagállamnak szalad nekije, arról nem is beszélve, hogy a nemzetközi színtér nem csak jelen állása szerint erre nem sok esély van: a szakadár és terrorizáló sem kaptak még önálló államot, márpedig ha valakik annyit robbantgatnak a világba, mint ők, azok elsőbbséget élveznek. Hm, most hogy visszaolvasom soraimat, mintha székely terrorista egységre bujtogatnék, de remélem, gyakorlottabb olvasók érteni fogják a lényeget. Csanád becses személyét kitiltani szándékozik a román Konzervatív Párt, mert utcára vonulásra biztatta a megszólítottakat.
A honi érdekessége ezen bejegyzésnek Csanádunk azon elképzelése, hogy a hazai oktatásba bevezettessék a rovásírás, ezen felül a táblaviszonyokba is rögzíttessék: útjelző-táblák, emléktáblák felületére vésessék fel ezen szép nyelvet. Nem a szándokkal, az indokolással adaték Csanád mester kicsiny koponyámba azon agyfaszt, mellyel mostan küszködék.
"Ahogy az írek feltámasztották az angol megszállók által csaknem teljesen kiszorított kelta-gael nyelvüket, úgy nekünk is kötelességünk ősi nemzeti örökségünket ápolni" - Szegedi Csanád honlapja.
Ha jól emlékezem, akkor az oly sokat szapult elmúlt 20 éves demokrácia-kísérletben nem volt olyan időszak, mikor emberek ezreit ért volna hazánkban hátrányos megkülönböztetés, netán tettleg bántalmazás csak amiatt, mert a székely-magyar rovásírást gyakorolá vala. Ha igen, várom a feljegyzéseket ezen esetekről. A mi nemzeti örökségünk elkopása nem állami beavatkozás eredménye, szimplán európai asszimilációs folyamatok eredménye (ld. letelepedés, állam megalakulása).
Összegezve, Csanád remek napot zárt, melyre büszke lehet. Már csak arra lennék kíváncsi, ha megkérdeznénk a székelyeket, milyen arányban óhajtanának
a., önálló államban élni, önfenntartó társadalmat létrehozni, az ENSZ-országok közé csatlakozni, saját infrastruktúrát felépíteni, ön-közigazgatásról nem is beszélve annak minden velejárójával, vagy
b., minden magyar puffogtató politikustól nyugodtan élni a román állam elfogadó berkeiben, uszítás és kirekesztés nélkül, amit sok esetben a magyar politikai elit generál, szinte fittyet sem hányva kijelentéseik következményeire.
